Csödömér - Az első aratás megtörtént a télen, de anyagi hasznot még nem hozott. Sabján Krisztián agrármérnök azt mondja, az első két évben az energiafűztől ezt nem is lehet elvárni.
 

A fiatal mezőgazdasági szakember a megyében valószínűleg úttörőként energiafűz ültetvényt telepített tavaly kora tavasszal, kipróbálni e lehetőséget édesapja családi gazdaságában összesen 25 hektáron, Csömödér és Kis-sziget mellett. A csömödéri, tíz hektáros fűzültetvénynél találkoztunk, s a kezdetekről, a várható folytatásról kérdeztük.

- Az szinte biztos, hogy a jövőben nem csökken a tűzifa, a gáz ára, ezért érdemesnek tartottam próbálkozni a megújuló energiahordozók valamelyikével. Az elmúlt években sok ezzel foglalkozó elő-adáson, fórumon vettem részt. Természetesen idővel hasznot várunk az energiafűz termeléstől, de az első két évben még nem. Erősödni kell az ültetvénynek. A télen, az első aratás is azt a célt szolgálta, hogy a füzek bokrosodjanak, terebélyesedjenek, úgy nagyobb tömeg várható belőle. Erről az ültetvényről legalább 25 tonna fűzre számítunk - mondja az agrármérnök.


Egy svéd fajtát választott ki, mivel a skandináv országban nagyobb múltja van az energiafűz termelésének, és direkt e célra nemesített fűz állt rendelkezésre. Mint Sabján Krisztián elmondta, létezik fás szárú ültetvény telepítéséhez uniós támogatás is, ők még az AVOP agrárdiverzifikációs pályázatán jártak sikerrel. Ez a támogatási jogcím 45 százalékban fedezte a telepítés költségeit. S mint a pályázat neve is mutatja, e tevékenység egyik jelentősége a megújuló energia alapanyagtermelésén túl az is, hogy lehetőséget ad egy terület hagyományos, egysíkú növénytermesztésébe valami újat vinni. A fűz termelése abból a szempontból is kedvező, hogy télen, amikor egyébként a mezőgazdaságban holtszezon van, munkát biztosít az aratása és a begyűjtése. Ezt akkor lehet elvégezni, amikor még nem indul meg a vegetásciós időszak.


- Nincs környezetkárosító hatása, mivel amíg növekszik az ültetvény, szén-dioxidot használ fel, annyit, amennyit elégetésekor kibocsát. A telepítés után már nincs szükség befektetésre, nincs sok gond, csak évente egyszer le kell vágni. Közben a tápanyagutánpótlásban kell egy kis műtrágyával besegíteni, s attól függően, hogy milyen intenzitással termeljük, azaz évente, kétévente aratjuk, akár 15 évig is működhet egy ültetvény.
Mivel gyakorlati minta még nincs itthon, az első időszak a termelés optimalizálásának, körülményeinek kialakításával telik. Pillanatnyilag például egy szolgáltató létezik, amely egy silózóra szerelt speciális adapterrel aratja le a fásszárú füzet. Mint Sabján Krisztián elmondta, az először levágott fűzvesszőket nem értékesítették, szárítják, és részben a saját fűtésükhöz használják. Arra a kérdésre, hogy mikor hoz bevételt az ültetvény, elmondta, a következő télen már el akarják adni a termést, hogy a befektetésből valami már vissza is jöjjön. S vajon van-e, lesz-e piac?

- Kétféle felhasználása lehetséges az energiafűznek, vagy valamelyik erőműnek adjuk el, vagy pelletgyártónak. Kaptunk már ajánlatot, a beleznai pelletüzemtől is érdeklődtek, de még nem döntöttünk, nem kötöttünk szerződést. Az erőművek közül itthon a pécsi vagy az ajkai hőerőmű jöhet vevőként számításba, de közel van az ausztriai Burgenlandban a radkersburgi, vagy a karlsbergi, megújuló energiát termelő erőmű is. Megvárjuk, honnan várható jobb árajánlat az energiafűzre - válaszolta.

Zalai Hírlap