A Biomassza Erőművek Egyesülése álláspontja

A Biomassza Erőművek Egyesülésének céljai, a biomassza alapú energiatermelés szükséges biztosítékai:

• törvényi garanciák a befektető biztonságára, a biomasszából termelt villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi időszak meghosszabbítása
• hosszú távon kiszámítható gazdasági környezet
• a "zöld hő" támogatása
• az energiaültetvények támogatási rendszerének kialakítása.

  ---

• Az életminőséget javító magyar energiapolitika alapjai (letölthető formátum)
• 25/2006. (III. 31.) FVM rendelet
• 119/2007. (XII. 29.) GKM rendelet
• 7/2016. (X. 13.) MEKH rendelet
• 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet
• 28/2005. (IV. 1.) FVM rendelet
• 2003. évi LXXIII. törvény
• 110/2013. (XII. 4.) VM rendelet
• 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
• 2001. évi CX. törvény VET szabályozásról (letölthető formátum)
• Natura 2000, az Európai Unió ökológiai hálózata (letölthető formátum)
• Nemzeti energiastratégia
• 2009. évi XXXVII. törvény

---

Megújuló energia az új villamos energia törvényben

Az új törvény egyik fontos célja a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelésének az elősegítése.

Megújuló energiaforrásnak nevezzük a nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrást, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gázt, valamint a biogázt).

A megújuló energiaforrásokat lehet fűtésre, hűtésre, öntözővíz szivattyúzásra vagy közlekedésre (pl. vitorlás hajók esetében) közvetlenül is hasznosítani. Sok családi házat fatüzelésű kazánokkal fűtenek, és a nap energiáját is egyre gyakrabban hasznosítják az építészetben. Az EU által előírt, és hazánk által is elfogadott intézkedések a klímaváltozás ellen azonban szükségessé teszik a megújuló energiaforrások felhasználását a villamos energia termelésében is.

A biomassza felhasználásának sok évszádos tapasztalatai ebben az esetben már nem elegendőek. Ismerni kell a napjainkban is folyamatosan fejlődő erőművi technológiákat, a hálózatra való felcsatlakozás módjait és feltételeit.

Természetesen elengedhetetlen a jogszabályok ismerete is, mert a törvény által garantált kötelező átvételt csak az előírt feltételek teljesítése esetén lehet biztosítani, és a biomasszából előállított villamos energiát támogatott áron értékesíteni. Fontos új eleme a törvénynek, hogy a megújuló energiaforrást hasznosító új termelő kapacitások létesítése során az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat műszaki átalakításából (különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítéséből) származó azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás műszaki feltételeit megteremtik.

Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelő részét az Energia Hivatal a rendszerhasználati díjak szabályozása során indokolt mértékben figyelembe veszi. Ez megkönnyíti a tervezett erőművek létesítését, hiszen eddig a hálózatra való csatlakozás költségei gyakorlatilag teljes mértékben a beruházót terhelték, ami rontotta a megtérülési mutatókat.

Ez az új törvényi rendelkezés a Németországban alkalmazott megoldás mintájára fogalmazódott, ahol többek között ez is nagyban elősegítette például a szélerőművek gyors elterjedését. Fontos tudni, hogy aki megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energiát akar értékesíteni, annak egy úgynevezett zöld bizonyítványt kell szereznie, amely egy, az adott energia mennyiségét igazoló, származási igazoláson alapuló forgalomképes okirat. Természetesen az egyik legfontosabb kérdés a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia ára.

A törvényt kiegészítő egyik kormányrendelet az alábbiak szerint határozza meg a biomasszából nyert villamos energia árát.

A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia átvételi bázisárai (áfa nélkül)

1. a) a 4. § (1) bekezdése alá tartozó, megújuló energiaforrásból nyert energiával (kivéve: nap- és szélenergia) termelt villamos energia kötelező átvételi bázisárai:

Ft / kWh
Csúcsidőszak	29,56 Ft
Völgyidőszak	26,46 Ft
Mélyvölgy időszak	10,80 Ft

Példa a különböző időszakok meghatározására:

Az 1. erőműegység csoport esetében	Téli időszámítás	Nyári időszámítás
Csúcsidőszak	06:00 - 22:00	07:00 - 23:00
Völgyidőszak	22:00 - 01:30és 05:00 - 06:00	23:00 - 02:30 és 06:00 - 07:00
Mélyvölgyidőszak	01:30 - 05:00	02:30 - 06:00

A megújuló energiaforrásból nyert energia előállítását az állam az adófizetők pénzéből –többek között a kötelező átvétellel és az emelt átvételi árral – komoly összegekkel támogatja.

Érthető, hogy ezt a támogatást a lehető leghatékonyabban kívánja felhasználni, és ezért olyan technológiák esetében teszi lehetővé a támogatás felhasználását, amelyek viszonylag magas hatásfokkal alakítják át - például a biomasszát - hő- és villamos energiává.

Az egyik kormányrendelet mellékletében ennek megfelelően meghatározták az energia átalakításának mininális hatásfokát a megadott technológiák függvényében:

„A megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvétele keretében történő értékesítés megkezdéséhez biomassza vagy biogáz felhasználása esetén teljesítendő minimális hatásfok követelmények :

Kondenzációs termelés	Előírt energetikai hatásfok
Biomassza-tüzelésű erőműegység	30 %
Biomassza-tüzelésű erőműegység vegyes tüzeléssel	32 %
Biogáztüzelésű erőműegység 500 kW teljesítőképesség felett	35 %
Biogáztüzelésű erőműegység 500 kW teljesítőképesség alatt	32 %
Biogáztüzelésű erőműegység vegyes tüzeléssel	40 %

Az előírt hatásfok követelmények az erőműegység névleges hő- és villamosenergia-termelése esetén értendők 15 °C környezeti hőmérséklet, 1,013 bar nyomás, 60% relatív páratartalom mellett.

A BIOMASSZA SZEREPE A MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSBAN

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló irányelvéhez igazodva Magyarország felé megfogalmazott elvárás, hogy 2010-re a bruttó villamosenergia-fogyasztás 3,6 %-ára emelkedjen a megújuló energia részaránya. Ez a vállalás a hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló 2004. évi XXIX. törvény mellékletében lett rögzítve. Teljesítése, mint tagállamra nézve kötelező érvényű.

Amint az ábrából is kitűnik, Magyarország már 2005-ben elérte a 2010-re tervezett célértéket.

E látványos teljesítmény mögött, szabályozási oldalon egyrészt az ország adottságaihoz és az EU tagállamaihoz viszonyítva is szerény célérték (2. ábra), másrészt a támogatási rendszer „sikeressége” áll [1]. Az ösztönző villamosenergia-átvételi rendszer a többször módosított 2001. évi CX. törvény (továbbiakban: VET) és az ehhez kapcsolódó rendeletek általszabályozott.

Magyarország jelenlegi megújuló energia felhasználásának döntő részét a biomassza energetikai célú hasznosítása teszi ki

Ezen belül is jellemzően a közvetlen eltüzelés, illetve együttégetés technológiáját alkalmazzák túlnyomórészt villamosenergia-, kisebb részben hőtermelés céljából. Az ábrán látszik, hogy a biomasszából származó hő- és villamosenergia közel 90%-át adja a teljes megújuló portfóliónak”. Ennek nagy része (57%) tűzifa, amelyet nagy mennyiségben használ a lakosság, általában alacsony hatásfokú kazánokban, másik része az összes egyéb növényi melléktermék. Ez utóbbiba sorolnak olyan anyagokat is, mint pl. az egyes erőművekben égetésre került paprika, maghéjak stb.

Az oldal tetejére