A szakemberek úgy gondolják, van jövője Miskolcon a biogáz-forrású távfűtésnek, ezért a Bogáncs utcai rendszert is felülvizsgálják, és a dél-kiliáni biomassza-fűtőmű után további biomassza-felhasználási lehetőségeket kutatnak.

Megújuló energiaforrásokat szeretne bevonni minél inkább a távhőrendszerbe a Miskolci Hőszolgáltató Kft., enyhítendő a földgázfüggőséget és nyitva a környezetbarátabb megoldások felé. Ennek érdekében együttműködési megállapodást kötöttek a Miskolci Egyetem Energia- és Minőségügyi Intézetének Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszékével. A kutatás-fejlesztési közös munka három területre koncentrál, tudtuk meg Vécsi Györgytől, a MIHŐ Kft. ügyvezető igazgatójától. Az első a rekultivált Bogáncs utcai szemétlerakóból kinyert biogáz és az azt hasznosító Futó utcai fűtőmű. Itt állapotfelmérést végeznek az egyetem szakemberei, és optimalizálni próbálják a működést.

 A második terület a nagyobb közintézmények hőellátásának korszerűsítése – vagy a jelenlegi távhőrendszerre kapcsolással, vagy ahol ez nem gazdaságos, ott biomassza és napenergia segítségével, egyedi rendszerben.

A harmadik, és egyben legnagyobb projekt a biomassza szélesebb körben való felhasználása. Mint Vécsi György elmondta, a Dél-kiliáni lakótelep mellett több városrészben is elképzelhetőnek tartják az energiahordozó átállítását földgázról biomasszára, a következő tervezett projekt a Diósgyőri lakótelep a Csóka utcával kiegészülve.

Palotás Árpád, az egyetem Tüzeléstani és Hőenergia Intézet Tanszék intézetigazgatója érdeklődésünkre elmondta, a Bogáncs utcai egykori szeméttelepen több mint száz kutat fúrtak a biogáz kinyerésére, ezek azonban nem egyenletes hatásfokon működnek, és a metántartalom is nagyon változó a kinyert gázban. Ezért kezdték el a kutak felmérését, reményeik szerint nagyobb hatásfokon is lehet működtetni ezt a rendszert.

Az itthon is kinyerhető vagy előállítható energiahordozók közül a legegyszerűbb megújuló energiaforrás a dékánhelyettes szerint a biomassza, melyet faapríték mellett elsősorban energianövényekből lehet előállítani. A terv pedig éppen az, hogy a fás szárú energianövényeket telepítsék, és ezekkel lássák el a kazánokat, melyekre kitűnő területek lennének Palotás Árpád szerint az árterek. Emellett persze a Bükk is termel ki nagy mennyiségű faaprítékot, melynek a beszállításához a tervek szerint a kisvasút hibrid mozdonyát használnák, ami a környezetterhelés szempontjából is jelentős lépés.

Az elképzelések szerint nem is feltétlenül lenne szükség új kazánok építésére, beszerzésére, az intézetigazgató ugyanis elképzelhetőnek tartaná a meglévő földgázkazánok egy részének az átépítését, átállítását. Ahogy azoknál a közintézményeknél is a biomassza felhasználását vizsgálják, ahol nem lenne gazdaságos a távhőrendszerre kapcsolás.

MiNap