Általános bemutatkozás

Átfogó műszaki és szervezet-fejlesztési programja révén a sikeresen alakítottuk ki a Dél-Dunántúl energetikai és környezeti központjának létrehozásához szükséges feltételeket és a korábbinál szélesebb üzleti szerepvállalásunk révén társaságunk olyan vállalkozássá nőtte ki magát, amely a globalizálódó, szabad villamosenergia-piacon is megállja helyét.

Azon dolgozunk, hogy megszervezzük a holnap igényeit kiszolgáló folyamatokat, és a változó piaci feltételekhez, a környezetvédelmi kihívásokhoz igazodva partnereink számára még több értéket, modern szolgáltatást tudjunk kínálni.

A társaságcsoport alapvető célja a hő-és villamosenergia-igények kielégítése, a technikai modernizáció, illetve a minőség, megbízhatóság és hitelesség jelszavára építve.

Történeti áttekintés

Az első kiépítés során összesen 3 darab, 92,1 megawattot kitevő kondenzációs gőzturbina, illetve 8 db 60 tonna/óra gőztermelésű kazán létesült, amely 1964-ben egy 22,5 megawattos kettő elvételes gőzturbinával egészült ki. Ez nyitotta meg a hőszolgáltatás időszakát. Az első kiépítés – az első időszak második üteme – 1965-ben zárult le, amikor 2 db 210 tonna/órás gőzkazán és ehhez tartozóan 2 db 50 megawattos turbógenerátor, tehát összesen további 100 megawattos gépcsoport lépett üzembe. Ezzel érte el az erőmű tulajdonképpen 214,6 megawattos beépített teljesítőképességét. Ez a fő berendezés-struktúra üzemelt az előzőekben már említett két évtizedben.

A 60-70-es években az erőműben kiépült és ma is üzemelő hőszolgáltató kapacitások (III. ellennyomású gép, V., VI. gép torlasztása) döntően a villamos energiával kapcsoltan üzemelnek, ami nyilvánvalóan a termelt villamos energia költségére csökkentőleg hatott és hat. A hőszolgáltatást intenzív felfutás, majd 2,5 PJ/év körüli állandósulása és az elmúlt évek csökkenő tendenciája jellemzi.

A hőszolgáltatás fejlődése ellenére a villamosenergia-termelés volt és lesz is a „Pécsi Erőmű" és jogutódja, a Pannon Hőerőmű Rt. termelésének meghatározó eleme. (Napjainkban a felhasznált tüzelőhő 2/3-a erre fordítódik). Az erőmű kihasználása az emlékezetes (1973-as és '79-es) olajárrobbanás következményeként megemelkedett, elérte IT-re (igénybe vehető teljesítőképesség) vonatkoztatva a 97-98%-os értéket. Ezekben az években az erőmű a technikai maximumon, gyakran tartósan túlterhelve tett eleget az iparág azon érdekének, hogy a lehető legtöbb energia-szénbázison jöjjön létre. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy az erőmű szakmai kollektívája választ tudott adni arra a kihívásra, amelyet az erőmű rendelkezésére álló szén 10 500 kJ/kg körüli fűtőértéke, alacsony illótartalma, magas 55-60%-os hamutartalma jelentett. Ez nem követelt kevesebbet, mint azt, hogy meg kellett oldani kezdetben 15-féle, de későbbiekben is 6-7-féle különböző tüzeléstechnikai jellemzővel bíró, részben mélyművelésű bányákból származó, osztályozott, mosott szénféleségek, részben külszíni szenek, köztük szenes meddő, porszén, iszapszén, hányóhulladék átvételét minőségileg meghatározott szénkeverékké történő összeállítását, technológiai előkészítését, és ami a legfontosabb: gazdaságos eltüzelését.

Az előzőekben említett fő jellemzők azt is érzékeltetik, hogy az 1983-ban meginduló rekonstrukciós folyamatra tulajdonképpen miért is volt szükség. Önmagában azért, mert egy ilyen hosszú üzemidő az erőművi energetikai berendezések gyakorlatilag teljes, vagy legalábbis nagyfokú elhasználódását jelenti. Az erőmű ezekkel a berendezésekkel üzembiztosan nem tudott volna tovább üzemelni, ugyanakkor igényoldalról továbbra is kényszerítő volt a város hőszolgáltatásának biztosítása, s Dél-Dunántúl sem mondhatott le az erőmű villamos teljesítményéről. A rekonstrukció ma is indokoltnak és eredményesnek mondható, mert mintegy 5,5 milliárd Ft-ért 190 MW villamos és 341 MW hőteljesítményt kapott a társaság legalább 2004-ig, javult az erőmű hatásfoka, csökkent a káros anyagok kibocsátása.

A Társaság Pécsi Erőmű Részvénytársaság néven átalakulással jött létre 1991. december 31-én, alapítója az Állami Vagyonügynökség volt. A Társaság főtevékenysége villamosenergia-termelés, e mellett fontos tevékenysége a hőenergia termelés.

A Társaság történetében fontos esemény volt az erőmű-bánya integráció. Erre kormányzati döntés alapján került sor 1993-ban. Az integráció folytán a felszámolás alatt lévő Mecseki Szénbányák működőképes bányarészei és azok működtetéséhez szükséges eszközök részben alaptőke emeléssel, részben kötelezettségek átvállalása fejében a Társasághoz kerültek. A Társaság bányavállalkozóként 2000. december 31-ig működtette a Zobák aknán lévő mélyművelésű bányát és 2004. december 31-ig a pécsbányai, valamint a vasasi külfejtéses bányát.

1998. január 18-án megtörtént a Társaság privatizációja. Ennek során a Mecsek Energia Tanácsadó Kft. megszerezte a Társaság állami tulajdonú részvényeinek többségét. A Mecsek Energia Tanácsadó Kft. 1999. május 5-én került bejegyzésre a cégjegyzékbe.

A Társaság neve 2001. május 7-én PANNONPOWER Energiatermelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság névre, majd 2003. október 10-én Pannon Hőerőmű Energiatermelő, Kereskedelmi és szolgáltató névre változott. 2006 júniusától Zártkörű Részvénytársaság lett.

Jelentős esemény a cég történetében, hogy a széntermelés befejezése után technológiaváltás folytán a Társaság széntüzelésről földgáztüzelésre állt át.

Közvetlen környeztünk számára is korszakos váltást jelent, hogy 2004 nyarán Közép-Európa legnagyobb biomassza tüzelésű energiatermelő egysége kezdte meg működését Pécsett.

2005-ben pedig a PANNONPOWER HOLDING Zrt. pilot projekt jelleggel 45 hektáron, többségében Olaszországból származó nemesnyár dugványt ültettet el, lehetőséget teremtve ezzel az első nagyüzemű méretű energiaültetvény telepítésének.

Társaságunk a biomassza energiatermelés jelenlegi tüzelőanyag bázisának bővítése céljából további alternatívákkal is foglakozik. Jelentős kutatásokat folytatunk például az energiafű energetikai célú hasznosítási lehetőségei terén.

2007 februárjától a PANNONPOWER HOLDING Zrt. tulajdonosa a Dalkia Energia Zrt., a közel 40 éves hazai tapasztalattal rendelkező Prometheus Zrt. jogutódja, a francia Dalkia csoport magyarországi leányvállalata.

Az ún. „pilot projekt” keretében megvalósult beruházás keretében létrejött egy „energiaültetvény” Szentlőrinc közelében. A nagyüzemi mértékű - 45 ha kiterjedésű - energianövényekkel telepített terület elsősorban kutatás-fejlesztési céllal létesült, ilyen értelemben tehát egyedülálló Magyarországon. A létesítményen keresztül információ szerezhető arról, milyen hozammal állítható elő fás szárú biomassza szántóföldön.

A társaságcsoport elkötelezett a biomassza-alapú fejlesztés mellett..